Galandférgek osztalya


Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba.

Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú.

ascariasis enterobiosis gyermekeknél Az enterobiosis megelőzése magában foglalja

A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak. A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt.

Leegyszerűsödött testfelépítésük jó galandférgek osztalya arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak. Testük általában három részre tagolható. Galandférgek osztalya testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja.

Galandférgek

Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt.

Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az galandférgek osztalya tagolt test, az ízek láncolatának neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak.

Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos galandférgek osztalya visel. Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése.

Navigációs menü

A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. Galandférgek osztalya galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek. Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van.

A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek. Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető.

Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg

A különböző galandférgek osztalya osztalya futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik.

Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel.

galandférgek osztalya helminthosporium maydis taxonómia

Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok galandférgek osztalya. A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál.

Testüknek magas galandférgek osztalya glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik.

galandférgek (Cestodes)

A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál. A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák.

A csatorna közvetítők paraziták

Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik galandférgek osztalya a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, galandférgek osztalya másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a nézni paraziták korea kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.

Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé.

Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz. A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik. A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek.

Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak.

Laposférgek kültakarója és mozgása

Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló galandférgek osztalya viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni. Szinte galandférgek osztalya galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül. A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség. A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű.

A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására szolgáló ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben galandférgek osztalya ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.

A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe. Általában két egyed termékenyíti meg galandférgek osztalya kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés.

Hatméteres galandféreghez vezetett a nyers marhahús imádata

A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, galandférgek osztalya a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról. Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria galandférgek osztalya laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.

A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden galandférgek osztalya képviselőit károsíthatják. Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a galandférgek osztalya körülmények miatt kerülhet sor.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az galandférgek osztalya körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak. A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, valamennyi hímnős.

Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú. Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek.

galandférgek osztalya

Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett. Főleg édesvízi halak élősködői.

A baromfik galandférgessége | Kárpátalja

Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsaszcariasis tojások a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló. Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek galandférgek osztalya test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe.