Fonalféreg fajók


Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző.

A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto fonalféreg fajók - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes fonalféreg fajók talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást. Mindkét típusról elmondható, hogy hat fejlődési szakaszuk van: a petéből kikelő első juvenilis lárvastádiumot három további követi, majd egy utolsó vedlés után adulttá érnek.

Ez a folyamat általában megközelítőleg egy hónapot vesz igénybe. Ezek a parazitikus állatok megtámadhatják a növények gyökérzetét, hogy elszívhassák belőle a létfontosságú tápanyagokat. Gazdasági kártételük kétrétű: okozhatnak direkt, mechanikai károkat, melyek a növény élettani folyamataira vannak hatással.

A fonálférgek szívogatása nyomán megjelenő gubacsok gátolják a növény víz- és tápanyagfelvételét, így azok fejlődése lelassul, száradás és tápanyaghiány tüneteit mutatják, ezáltal elsődlegesen is csökken a terméshozam.

Fonálférgek a növényvédelemben – Agrárágazat

Az elsődleges kártétel mellett a fonálférgek jelenléte és károsítása indirekt módon is hat: a legyengült növény kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben is, a gombák, baktériumok hatása pedig további terméskieséssel járhat. Cisztaképző fonálféreg által károsított balra és egészséges répa jobbra. Marylandi Egyetem felvétele A felismerés A nematodák kártételének felismerésében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a növényen keletkezett károk, azaz a szívások nyomai nem láthatóak, és még a gyökérgubacsokat létrehozók esetében is a föld alatt vannak rejtve a nematodákat terhelő bizonyítékok.

A közvetlen kártétel, azaz a gyökér roncsolása helyett elsősorban fonalféreg fajók közvetett tünetek nyomán ismerhetőek fel a károkért felelős fonálférgek. Ilyen általános tünetek lehetnek a hervadás a legmelegebb napszakban, klorózis, fejlődéscsökkenés, és fonalféreg fajók a növény vitalitásának csökkenése. Amennyiben a sérülés a növény vízszállító rendszerét érinti, a fonalféreg fajók gyakran csak a meleg napszakokban észrevehető, majd a levegő hőmérsékletének csökkenésével a tünetek is csökkennek.

A levéllemez felpöndörödése, a hajtás megcsavarodása szintén gyakran megfigyelhető, a növény elhullathatja leveleit, az új hajtáson kevesebb, kisebb levelek jelennek meg. A fonálférgek eloszlása a talajban egyenetlen, így a károsított növények eloszlása is lehet egyenetlen az egészséges növények közt. Mivel a legtöbb, nematodák okozta közvetett kár a növényeken atipikus, melyek utalhatnak sok egyéb fonalféreg fajók, így víz vagy tápanyag hiányára például, sok esetben nehéz felfedni a valódi okot.

Pontos választ fonalféreg fajók adott talajban található nematodákkal kapcsolatban általában csak a laboratóriumi talajminta analízis adhat.

xaxim féreg

Csillag alakú mintázatot rajzol ki a fonálférgek által okozott fonalféreg fajók a cukorrépa ültetvényben. Azonban a különböző földművelési eszközök használata során, de akár a cipőtalpon vagy a palántákkal is terjeszkedhetnek. A leggyakoribbak A hazánkban előforduló leggyakoribb fonálférgeket, valamint gazdanövényeiket az 1. Kártételeikkel, az ellenük való védekezés lehetséges formáiról egy későbbi cikkünkben számolunk be részletesen.

A hazánkban előforduló leggyakoribb fonálférgek és gazdanövényeik Fonálféreg neve Cisztaképző fonalféreg Heterodera avenae Wollenweber Búza, árpa, rozs és kukorica Zab fonálféreg Heterodera avenae Gabonafélék, különösen árpa és búza, de lehet zab és rizs is. Burgonya cisztaképző fonálférgek: Közönséges cisztaképző fonálféreg Globodera rostochiensis Sápadt cisztaképző fonálféreg Globodera pallida Burgonya, paradicsom, dohány, padlizsán fonalféreg fajók gyomnövényeken piros ebszőlő Solanum dulcamarafekete csucsor Solanum nigrum Gyökérgubacs fonálférgek Meloidogyne fonalféreg fajók.

Görögdinnye, kantalupdinnye, sárgadinnye, tökfélék, burgonya, paradicsom és paprika Tőrös fonálférgek Xiphinema index, Fonalféreg fajók.

Fonálférgek

Diversicaudatum, X. Vuittenezi és X. A biológiai módszerek esetében élő szervezeteket kell a talajba juttatni, és ezek számára megfelelő körülményeket pH, hőmérséklet, talaj víz- és szervesanyag-tartalma fonalféreg fajók létrehozni és fenntartani az egész termesztési szezon fonalféreg fajók.

A fonálférgeknek számos természetes ellensége, parazitája van, melyek közül legnagyobb jelentőségűek a talajban élő fonalféreg fajók.

Enterobiasis

Használhatóak továbbá ragadozó fonálférgek és ragadozó atkák is ellenük, ezek különösen a biotermesztésbe bevont területeken nagy jelentőségűek. A fizikai védekezés a kultúra megművelését, a talaj gondozását foglalja magába. A fizikai módszerek közül a talajgőzölés a fonalféreg fajók védekezési mód, ez azonban meglehetősen költséges eljárás. Fertőzött föld esetén meleg napokon jó megoldást jelenthet a talaj felmelegítése: sötét színű fóliával letakarva kellően felmelegedik, hogy a legtöbb nematodát, gombát és gyomokat elpusztítsa a keletkező hő a talaj legfelső zónájában.

Bár ez a megoldás olcsó és vegyszermentes, fonalféreg fajók hetet is igénybe vehet. Drágább, ám sokszor az egyetlen igazán hatékony megoldás a talajcsere, amennyiben erősen fertőzött a talaj. A vetésforgó alkalmazása, a tápnövények mellőzése egy bizonyos ideig, vagy a fertőzött terület parlagon hagyása korlátozhatja a fonálféreg populációk terjedését a talajban.

A gyökérgubacs fonálférgek nagyon jól szaporodnak a gyökérzöldségeken, ezért ezek jelenléte nem célszerű a vetésforgóban. A büdöske, a fészkesvirágúak családjába tartozó, jellegzetes szagú növény nemcsak nagyon mutatós, de hasznos is, mert távol tartja a nedves, nyirkos talajban gyakran módfelett elszaporodó fonálférgeket. Egyes zöldtrágya növényeknek olajretek, mustár szintén nematicid hatása van.

Fonalféreg fajók fizikai és biológiai védekezési módok a biokertekben is alkalmazhatóak.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A nematodák elleni vegyszeres védekezés során bélféreg giliszta használnak általános hatású készítményeket és speciális hatású nematicideket is. Az olyan általános szerek, mint például a réz-szulfát vagy metil-bromid hatóanyag tartalmú vegyszerek költségei mérsékeltebbek, és hatásuk széleskörű, ugyanakkor hatékonyságuk sokszor nem megfelelő, ráadásul a nem kívánt mellékhatásaikkal is számolni kell felhasználásuk esetén.

Ezzel szemben a fonalféreg fajók, a fonálférgeket célzottan irtó nematicid készítmények nem jelentenek veszélyt az egyéb talajlakókra.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő fonalféreg fajók folytatók fonalféreg fajók oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható. Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban.

Fonalféreg fajók lehetőség van rá, célszerű fonálféreg-rezisztens fajtákat választani, ez a legtöbb termesztett növény típus esetében már rendelkezésre áll napjainkban, és fonalféreg fajók növénynemesítők minden évben újabb és újabb fajtákkal állnak elő.

Természetesen ezek a rezisztens fajták sem ellenállóak minden egyes fonálféreg fajjal szemben. Hasznos fonálférgek Bár a férgek a végbélnyílásban általában, mint kártevőket ismerjük, ez alól akad néhány kivétel: akadnak olyan parazitikus fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során nagy hasznára fonalféreg fajók a termelőknek.

Ezek a hasznos fajok por alakú készítményekben kaphatóak, melyeket vízzel összekeverve célzott permetezéssel, vagy öntözéssel kell a talajba juttatni, ahol aztán kifejtik áldásos tevékenységüket.

A kijuttatáshoz az ideális hőmérséklet °C fonalféreg fajók. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a kijuttatást célszerű este, vagy borús időben elvégezni. Fontos, hogy már kijuttatásuk előtt kellően nedves legyen a talaj, majd azt rendszeresen öntözni kell a kijuttatás utáni hetekben is, ellenkező esetben a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.

A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek. A talajban mozgó, aktív nematodák a kártevő rovarok légzőnyilásain át behatolnak a testükbe, és ott megfertőzik őket a velük szimbiózisban élő baktériumokkal. Ezt követően a rovar néhány nap alatt elpusztul, a benne időközben felszaporodott fonalférgek pedig kiáramolva az elpusztult gazdaállat testéből, készen állnak az újabb kártevő megfertőzésére.

A fonálférgeket tartalmazó növényvédő készítmények egyik nagy előnye, hogy az alkalmazott nematodák kellően szelektívek, nem pusztítanak el minden rovart, csak néhány, kártevő fajra vannak káros hatással.

Ezek a fonálférgek melegvérű állatokra, emberre és növényekre nézve is egyaránt ártalmatlanok. Használatuk során rezisztencia nem alakul ki. Az élősködő fonálférgek környezetbarát alternatívát nyújtanak a vegyszeres, kémiai kezelésekkel szemben. Magyarországon jelenleg három fonálféreg-tartalmú készítmény fonalféreg fajók. Ezek a fonálférgek hazánkban őshonosak, és csak néhány, meghatározott gazdaállatban élősködnek.

Ilyen készítmény a Nematop, mely Heterorhabditis bacteriophora nevű nematodát tartalmazza, és hatékonyan alkalmazható vincellérbogár lárvák, fonalféreg fajók cserebogár pajorok pl.

Áprilistól május végéig alkalmazható az áttelelő lárvák ellen, majd célszerű egy második kezelést is elvégezni a nyár elején lerakott petékből kifejlődő lárvákkal szemben. A második kezelésre július végétől szeptember közepéig kerülhet sor. Cserebogár pajor fonálférgekkel fertőzve, E-nema cég felvétele A Nemastar nevű készítményben a Steinernema carpocapsae fonálférgek találhatóak meg, melyek a lótücsök idősebb lárváit és imágóit, valamint a vetési bagolylepke és más talajlakó lepkehernyókat, illetve a lószúnyogok lárváit támadják meg.

Áprilistól szeptemberig alkalmazható, amint a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-t. A harmadik, növényvédelemben alkalmazott rovarpatogén fonálféreg a Steinernema feltiae. Két készítményben, a Nemacelben és a Nemasys-M-ben is megtalálhatóak, hatékonyan irtják a gombaszúnyoglárvákat, valamint a fonalféreg fajók, továbbá a nyugati virágtripsz talajlakó lárváit.