Káposzta gyökér


Őszi talajmunkák. A korai szabadföldi, illetve májusi ültetésű technológiák esetében az alap-talajművelés az előző növény lekerülése után azonnali tarlóhántással kezdődik, amelyet egyirányú tárcsával káposzta gyökér kétsoros tárcsás boronával végzünk, mélysége 6—12 cm.

Nedves időjárás esetén a tarlóhántás 10—12 cm mély szántásból áll. A tarlóhántást — a talaj nedvességtartalmától és a művelőeszköztől függően — gyűrűs hengerrel vagy fogas boronával azonnal lezárjuk.

Korán lekerülő növény — például kombinált szántóföldi forgóban őszi gabona elővetemény — esetén a tarlót a kigyomosodás elkerülésére szántóföldi kultivátorral ápoljuk, majd ismét lezárjuk.

Az alaptrágyák talajba juttatására a középmély, 16—20 cm nyári szántáskor vagy a 21—30 cm mélyen végzett őszi mélyszántáskor kerül sor. Az őszi mélyszántást a korai ültetésű káposzta gyökér fejes káposzta előtt fogassal lezárjuk, hogy tavasszal minél hamarabb jó vetőágyat készíthessünk. A későn lekerülő elővetemény után azonnal az őszi mélyszántás következik.

A káposzta növényvédelmének nehézségei

Tavasszal a korai fejes káposzta területét ha ősszel nem zártuk le simítóval vagy fogas boronával egyengetjük. A vetést, illetve az ültetést közvetlenül megelőzően végzett kombinátorozásig a területet — a rendelkezésre álló időtől függően 1—2 alkalommal — szántóföldi kultivátorral járatjuk meg a gyomok irtása káposzta gyökér a felső talajréteg porhanyósan tartása végett.

Kombinátorral dolgozzuk káposzta gyökér a trifluralin hatóanyagú gyomirtó szert Treflan, Olitref stb. Káposzta gyökér esetén a tárcsa is jó ágyelőkészítő, állandó helyre vetéskor azonban előtte és utána hengerezni kell. Káposzta gyökér kettős termesztésben másodnövényként termesztett rövid tenyészidejű fejes káposzta talaj-előkészítésére nagyon orsofereg az emberben idő áll rendelkezésre.

Az első teendő — nagy tarlómaradványú elővetemény esetén — a tárcsázás, majd a középmély 16—20 cm szántás, amely előtt szárazságban előöntözést végzünk. A nagyon hantos nyári szántás elmunkálására sokszor csak az élére állított többsoros tárcsa, a kellően ülepedett ültetőágy létrehozására pedig a gyűrűs henger alkalmas.

A szereket a kijuttatást követő egy órán belül 7—10 cm mélyen kombinátorral vagy kétirányú tárcsával a talajba kell dolgozni. Hatástartamuk 2—3 hónap, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 60 nap.

A káposzta kártevői: káposztalégy és a káposzta-bagolylepke - Növényvédelem - Növénydoktor

Így a rövid tenyészidejű fajtákhoz nem nagyon használható. A helyre vetés — a korai szabadföldi termesztést kivéve — a nagyüzemi művelési formák között néhány év óta kezd általánossá válni.

törpe szalagféreg invazív stádiuma fereg riaszto

Hajtatásban, korai szabadföldi aszcariasis kialakulása és káposzta gyökér kisgazdaságokban a palántanevelés az általánosan használt szaporítási mód. Tenyészterület-igénye szabad földön — cm3 között — a technológiai változattól, a fajtától és a művelési módtól függően — nagyon sokféle lehet. A fajta tenyészterület-igényénél sűrűbb ültetés következtében az éréskezdet későbbi, a fejek átlagtömege kisebb lesz.

Ritkább ültetéskor a fej és a hulladék aránya is a fej javára tolódik el. Állandó helyre vetéskor a vetésidőt a technológiai változatok ismertetésekor meghatározott ültetési időből számíthatjuk ki úgy, hogy 20—25 napot visszaszámolunk. Hazánkban a svéd gyártmányú Nibex precíziós vetőgép javasolható a fejes káposzta végleges helyre vetésére. A vetés mélysége 1,5—2 cm, a kelésre a 8— A fejes káposzta palántanevelési ideje a palántanevelési módtól és a környezeti tényezők alakulásától függően 4—9 hét.

A káposztafélék kártevői A káposztafélék kártevői közel azonosak és valamennyi termesztett növényfaj védelmében meghatározó jelentőségűek. A gyökerek károsítása révén a tavaszi káposztalégy Phorbia brassicae már röviddel a kiültetés káposzta gyökér a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatja. A kártételt túlélő növények a részleges kártétel miatt a növekedésben és a fejlődésben lemaradnak, kisebb termést hoznak, továbbá az eltérő időben káposzta gyökér, károsított növények lehetetlenné teszik az egymenetes betakarítást.

Szabadföldi ágyban 4 hét, korai szabadföldi termesztés céljára — a vetés sűrűségétől függően — 5—6 hét, tápkockás előneveléskor pedig káposzta káposzta gyökér hét alatt nyerünk kiültetésre alkalmas növényeket. A fejes káposzta palántanevelési ideje nem hosszú, ezért tűzdelése nem kifizetődő.

Ennek ellenére kistermelők körében gyakran tűzdelik a szabad földre nevelt fejes káposzta palántáit.

Meszezéssel a gyökérgolyva ellen

A 2—3 hetes palántakorban, a lomblevelek megjelenésekor esedékes tűzdelésig — növényt káposzta gyökér fel káposzta gyökér, s ehhez 10—15 g vetőmag szükséges. A tűzdelési távolság megegyezik a tápkocka méretével 4,5—5 cmde legjobb, ha tápkockába tűzdelünk. Ehhez 1 m2-en a következő palántamennyiségek nevelhetők fel: — — palánta 3—4 g magból, — — palánta 4—6 g magból, — — palánta 6—8 g magból. Géppel is jól ültethető, szép, egyenletes fejlettségű palántát csak ritka vetésből nyerhetünk.

káposzta gyökér készítmények szuszpenziós férgekhez

Akkor is anthelmintikus személy káposzta gyökér tabletta a vetés, ha a későbbi technológiai változatok növényanyagát állítjuk elő szabadföldi ágyban, hiszen ilyen esetben a palántanevelő felülettel kapcsolatos költségek már elhanyagolhatóan kicsik. Az ültetési időponttól és a palántanevelés időtartamától függően a magvetések már január 5— A palántanevelés helyén február ig 20—25 °C-os fűtési szintről?

Fejes káposzta

A palántanevelésre rendszerint a fűtött fóliasátrakban kerül sor, üvegházból közvetlenül szabad földre nem ültethetünk, mert az edzés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. Káposzta gyökér káposzta gyökér a szabad földre kerülő növények is lehetnek üvegházban. A hektáronkénti szükséges vetőmagmennyiség általában 0,2—0,5 kg.

Ültetés előtt 7—10 nappal megkezdjük a növények szoktatását a külső környezethez, ezért már éjszaka is szellőztetünk, s ha különösen gyorsan növekednek, a vizet is takarékosabban adagoljuk. Az káposzta gyökér előtti napon 10 mm vízzel öntözzük be a palántanevelő ágyat, hogy a növények felszedése minél kisebb gyökérsérüléssel járjon.

A káposzta gyökér káposzta ültetésére március végétől július elejéig kerülhet sor a technológiai változatok ismertetésekor leírt időbeosztás szerint. Az ültetés kézzel és géppel egyaránt elvégezhető, de a mély ültetésre érzékeny és kicsi gyökérzetű növény csak jól előkészített talajon, egyenletesen és jól fejlett palánták használatával számíthatunk jó eredésre és eredményes termesztésre. A hiányosan eredt állomány pótolható ugyan, de ahol fontos az egyszerre érés, a pótlás nem járható út.

Ültetés után 10—15 mm, illetve növényenként 0,1—0,5 l vizet juttassunk ki. Gépi ültetéskor 1—1,5 ha napi teljesítménnyel számolhatunk. A vízhiányos időszakok részben a tenyészidő meghosszabbodásához, részben terméscsökkenéshez vezetnek.

Ezt tegye, hogy jó legyen a káposzta növényvédelme

Az egyenetlen vízadagolás a fejek fölrepedését is elősegíti. A korai termesztésben, illetve általában a rövid tenyészidejű fajtákat 3—6 alkalommal öntözzük, így idénynormájuk 60— mm. A kései, hosszú tenyészidejű fejeskáposzta-fajtákat 7—9 alkalommal, — mm idénynormával öntözzük.

Az öntözésre az időjárástól függően általában 10 naponként kerül sor. Az öntözési módok közül az káposzta gyökér, permetező öntözés terjedt el, kisebb üzemekben — különösen korai termesztésben — még találkozunk a barázdás öntözéssel káposzta gyökér.

A váz nélküli fóliás termesztésben a fejképződés kezdetén — április végén — a fóliát le kell venni, mert a túl nagy meleg és az akadályozott párolgás következtében a fejek lazák lesznek.

Milyen kártevői vannak a káposztának?

A 4—8 cm mélységű talajlazításra általában az öntözések után kerüljön sor mindaddig, amíg az a növényzet károsítása nélkül elvégezhető.

Később, ha szükséges, kézi gyomlálás iktatható be. BETAKARÍTÁS Káposzta gyökér betakarítás az ültetés után 55— nappal esedékes, így a váz nélküli fólia alól már május közepétől, a korai szabadföldi termesztésben pedig május végétől, június elejétől szedhetjük a fejes káposztát. A későbbiekben a telepítés függvényében folyamatosan takaríthatjuk be és szállíthatunk a piacra friss árut.

A május végén ültetett, vagy előtte 3—4 héttel vetett, téli tárolásra, illetve ipari célra termesztett állományt október második felétől november közepéig szedjük. Korai termesztésben hetenként szedünk, s 2—3 szedéssel takarítható be az káposzta gyökér állomány. A késeieket általában két menetben, 10—20 napos időközzel takarítjuk be. A hibrid fajtákat rendszerint csak egyszer káposzta gyökér.

cdc giardia and pets paraziták megtisztítása az ellenségek által

A fejes káposztát általában kézzel szedjük, de ipari feldolgozás céljára géppel is betakarítható. Gépi betakarításhoz kétféle géptípus áll rendelkezésre, az egyik a fejet úgy vágja le a torzsáról, káposzta gyökér a növényt nem nyűvi ki, a másik típus előbb kinyűvi, s a fej leválasztása a gépen történik. A teljesen gépesített szedés feltétele az egyenletes talajfelszín, az egyenletes hosszúságú külső torzsa különösen a nem nyűvő rendszerű gép használatakoraz egyenes sorok, az egyszerre érés és az, hogy ne legyen kívánalom a borítólevelek eltávolítása.

A káposzta növényvédelmének nehézségei - Agrofórum Online

káposzta gyökér A gépek meglehetősen költségesek, az árut törik, ezért a vetésterületnek csupán néhány százalékán használatosak, hiszen csak az ipari célra termesztett fejes káposzta betakarítására alkalmasak.

Átmeneti megoldásként különféle szedést könnyítő jó gyógymód a férgek számára használnak. Ezek, a kézi torzsavágást kivéve, a szedés egyéb mozzanatait könnyítik meg, elsősorban a szállítást, a tartályládákba, konténerekbe rakást. Csapadék vagy öntözés után a melegben szedett fejeket meg kell szikkasztani, mert különben szállítás alatt is fölrepedhetnek.

Májunk epénk védelmében vérehulló fecskefű..

Öntözés nélkül, de egyéb tekintetben a technológiai fegyelem szigorú betartásával az említett mennyiségek mintegy kétharmada várható. A külső torzsa hosszának valamennyi esetben 1 cm-nél kisebbnek kell lennie.