Féregjarat csillagaszat. Utazás téren és időn át


relaxatours.hu - Féregjárat-vadászat szovjet technikákkal

Tudományos szimulációnak már jó az Interstellar molnarlaszlo csillagászat A fekete lyukak és féregjáratok szakértőjeként évek óta foglalkozott féregjarat csillagaszat olyan film ötletével, amely ezeknek a rejtélyes égitesteknek a tulajdonságait használná fel.

A lehetőségek tárháza igen széles: a féregjáratok hipotetikus átjárók a téridő távoli pontjai között, a fekete lyukak pedig mindenféle szédítő tulajdonsággal féregjarat csillagaszat, idődilatációtól eseményhorizontig. Társa is volt féregjarat csillagaszat a munkában, a filmproducer Lynda Obst személyében.

A vizsgálat újabb érv a sötét anyag megismerésének fontossága mellett. A féregjárat vagy féregjarat csillagaszat vékony cső- vagy alagútszerű képződmény, amely az univerzum két távoli területét kötheti össze. Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein ben bizonyította be Nathan Rosen amerikai-izraeli fizikussal. Fél évszázaddal később, ben Kip Stephen Thorne amerikai elméleti fizikus dolgozta ki tanítványaival a kétirányú féregjarat csillagaszat elméleti alapjait.

Kicsi a világ: Thorne és Obst évtizedekkel korábban egy Carl Sagan féregjarat csillagaszat összehozott vakrandin találkoztak először. Thorne javasolta féregjarat csillagaszat Sagannak a féregjáratot a Jodie Foster-féle Contact alapjául szolgáló regénybe. Spielberg végül aztán ment, egy újabb Nolan testvér, Christopher, pedig jött, és együtt átdolgozták a forgatókönyvet.

Ebből lett végül az Interstellar féregjarat csillagaszat címe Csillagok között, itt nézhető egy előzetes.

Óriási lehet a féregjárat

Kip Thorne. Fotó: Joseph Puhy. Chris Nolan szerette volna minél jobban megérteni a film tudományos hátterét, ezért konzultálni kezdett Thorne-nal. Az új forgatókönyvben — spoiler alert! Maradtak a féregjáratok. Sőt, van a forgatókönyvben egy fekete lyuk is. Ami egy újabb kérdést hozott magával: Hogyan néznek ki ezek?

Mármint nem vizuáleffekt-bullshit szintjén, hanem tényleg?

Tartalomjegyzék

Nolannek a leghalványabb fogalma sem volt róla, de tudta, kinek lehet. Felhívta Kip Thorne-t, hogy hajlandó lenne-e segíteni a Double Negative cégnek, megadni a szükséges féregjarat csillagaszat a vizuális féregjarat csillagaszat kiszámításához. A féregjárattal kezdték a munkát. Thorne az alapoktól, az Einstein-féle téregyenletektől indult, és hamarosan tudományos cikkekkel versengő bonyolultságú jegyzeteket küldött a Double Negative-nak, akik belepakolták azokat a szerverfarmjukba.

Az eredmény lenyűgöző volt: mint egy kristálygömb, amelyben tükröződik az egész Univerzum, egy gömbszerű lyuk a téridőben. A sikeres próba féregjarat csillagaszat nekifogtak a fekete lyuknak. Thorne egy közel fénysebességgel forgó égitest körüli téridő egyenleteit vezette le.

A számításokhoz újra kellett írni az egész renderelő féregjarat csillagaszat is. Hagyományos esetben a szoftver a fényt egyenes vonalak mentén követi, az ilyen objektumok körül azonban maga a téridő is görbült, a fény pedig követi ezt a görbületet. A bonyolult fizika miatt voltak olyan képkockák, amelyeket órán féregjarat csillagaszat számoltak a gépek, és összesen terabájt adatot gyártottak le a filmhez. Így torzítja el a fekete lyuk a fényt maga körül.

Forrás: Kip Thorne. De nem volt elég csak a fekete lyukat modellezni. Önmagában a fekete lyuk csak egy sötét féregjarat csillagaszat tűnne, amely körül furcsán torzul az égi háttér, de Nolan szerette volna hangsúlyozni, hogy ez valójában egy gömbszerű égitest.

Tudományos szimulációnak már jó az Interstellar

Szerencsére a fekete lyukak nem csak a fényt térítik el. Megjegyzés: a fekete lyukak nem holmi égi porszívók: ezek is csak gravitációval működnek, mint minden csillag és bolygó. Csak azt szippantják be magukba, ami túl közel kerül féregjarat csillagaszat eseményhorizonthoz. Ha van anyag, vagyis gáz és por a fekete lyuk körül, és tulajdonképpen miért ne lenne, akkor az egy forró, forgó féregjarat csillagaszat rendeződik.

Ilyen akkréciós korongokat sokfelé látunk csillagok körül is.

Alapok[ szerkesztés ] Albert Einstein és Nathan Rosen már ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét.

Elhelyeztek hát egy teljesen lapos, világító korongot is a fekete lyuk körül, és megnyomták a gombot. Az eredmény pedig ismét lenyűgöző lett.

A korong elhajló fénye egy glóriát rajzolt ki a fekete lyuk körül. A Double Negative emberei egészen addig valamilyen bugra gyanakodtak a kódban, amíg Thorne meg nem látta a végeredményt. De nem volt semmiféle szoftverhiba: a korong tényleg többszörösen elhajolva látszik a fekete lyuk körüli, eszelősen görbült téridőben. A féregjarat csillagaszat természetes következménye volt a beadott matematikának, csak épp senki nem ismerte fel, amíg ténylegesen le nem modellezték.

Így lett a sima CGI-ből tudományos szimuláció. A végén Nolan megkapta, amit akart, egy esztétikus, mozivászonra való feketelyuk-ábrázolást.